A fejlett országokban az általánosan elterjedt higiéniai szokásoknak köszönhetően a bélférgesség csak a lakosok elenyésző százalékában fordul elő.
Kutatók szerint a bélférgek az evolúciójuk során olyan módszereket fejlesztettek ki, melyek megkönnyítik számukra, hogy a gazdaállat szervezetében minél hosszabb ideig életben maradhassanak. Ennek alapvető feltétele, hogy a gazdaszervezet - jelen esetben az ember, de akár az állat is - minél kevésbé betegedjen meg, vagyis immunrendszere ne védekezzen hatékonyan a parazita ellen. Ezt a bélférgek olyan stratégiákkal érik el, melyek csökkentik az immunrendszer aktivitását.
A féregmentesség azonban most mintegy az evolúció fintoraként fog ki rajtunk: férgek és egyéb paraziták hiányában az immunrendszer működése felszabadul a csillapító hatás alól, így gyakrabban alakulnak ki allergiás megbetegedések, mint például az asztma vagy az ekcéma. Mindeközben nem szabad természetesen arról sem megfeledkeznünk, hogy a bélrendszer parazitái a fejlődő országokban komoly megbetegedéseket - például vashiányos vérszegénységet - is okoznak.
A bélférgesség és az allergiás reakciók közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok közül ez az eddigi legnagyobb, amely kettős-vak és placebo kontrollt is tartalmazott. A Dr. Carsten Flor és Dr. Luc Nguyen Tuyen vezette vizsgálatot Vietnam középső, rurális vidékén végezték, ahol három gyerek közül kettő él bélférgekkel és egyéb parazitákkal, és akik között az allergiás megbetegedések igen ritkák. A vizsgálatban összesen 1500 hat és tizenhét év közötti gyermek vett részt. A kutatók azt vizsgálták, hogy vajon az ismételt gyógyszeres parazita elleni kezelések megnövelik-e az allergiás megbetegedések kialakulásának valószínűségét. Bár a kezelések hatására nem jelentkeztek asztmás és ekcémás tünetek, a poratka és a csótányok elleni érzékenység -, melyet bőrtesztekkel ellenőriztek - statisztikailag is kimutathatóan emelkedett a féregirtó szerekkel kezelt gyermekek körében. Ez arra utal, hogy a bélférgek képesek a humán immunválasz csillapítására. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a bélférgesség milyen úton-módon akadályozza meg az allergiás szenzitizációt.
Az [origo] kérdésére Prof. Dr. Erdei Anna, az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének vezetője elmondta, hogy a bélférgekre adott immunválasz és az allergiás reakciók kialakulása között az összekötő kapcsot az IgE nevű ellenanyag képviseli. "Ez az összefüggés valóban már jó néhány éve ismert, felmerült, hogy az allergiás megbetegedéseket "féregkivonattal" lehetne kezelni. Ennek alapja az lehet, hogy hasonlóság mutatható ki az allergének és a többsejtű paraziták fehérjéi között, továbbá az immunválaszban mindkét esetben részt vesznek az immunsejtek közé tartozó hízósejtek és eozinofilok is. Mindezek ellenére azonban nem teljesen azonos a férgek antigénjeire és az allergénekre adott immunválasz. " - mondta Erdei.
Mivelhogy az asztmás betegek 80 százaléka a poratkára és más környezeti allergénre is allergiás, újabb kutatások elősegíthetik olyan kezelések kifejlesztését, melyek a bélférgekhez hasonlóan csillapíthatják az immunrendszer működését, hogy szerveztünk ne essen az allergének csapdájába.
[origo] egészség